Ez a két vitamin lehet az asztma ellenszere? – szakértő válaszol

Az asztma krónikus légúti betegség, amelynél a hörgők érzékenyen reagálhatnak különböző ingerekre: allergénekre, fertőzésekre, hideg levegőre, füstre, stresszre vagy fizikai terhelésre. Emiatt sokan keresik azt az egyszerű megoldást, amely segíthet ritkítani a rohamokat vagy enyhíteni a tüneteket. A vitaminok neve gyakran felmerül, most pedig különösen az A- és a D-vitamin került reflektorfénybe.

Egy friss kutatás szerint asztmás gyerekeknél és felnőtteknél a magasabb A-vitamin-szint jobb tüdőfunkcióval járt együtt, míg felnőtteknél a magasabb D-vitamin-szint is kedvezőbb tüdőfunkcióval társult. Ez első hallásra nagyon biztatóan hangzik, de fontos hozzátenni, hogy a vizsgálatok nem azt jelentik: két vitamin önmagában képes meggyógyítani az asztmát.

Mit mond erre a szakértő?

A szakértői válasz lényege az óvatosság. Az A- és D-vitamin nem váltja ki az orvosi kezelést, viszont a megfelelő vitaminszint fontos része lehet az általános egészségi állapotnak. Az asztma alapkezelése továbbra is az orvos által előírt terápia, amely sok esetben inhalációs gyulladáscsökkentő gyógyszert, rohamoldót vagy ezek kombinációját tartalmazza.

Ez azért fontos, mert a vitaminos hírek könnyen félreérthetők. Nem arról van szó, hogy valaki kiválthatja a belégző gyógyszerét sárgarépával, lazaccal vagy étrend-kiegészítővel. Sokkal inkább arról, hogy ha a szervezetből hiányzik egy olyan mikrotápanyag, amely szerepet játszik az immunműködésben, a nyálkahártyák egészségében vagy a gyulladásos folyamatok szabályozásában, akkor annak rendezése a teljes állapot szempontjából hasznos lehet.

Miért pont az A-vitamin?

Az A-vitaminról legtöbben a látásra asszociálnak, pedig a légutak szempontjából is érdekes. Részt vesz a hámsejtek működésében, a nyálkahártyák épségének fenntartásában és az immunrendszer normális működésében. Márpedig asztmánál éppen a légutak érzékenysége, gyulladása és túlreakciója áll a középpontban.

A mindennapi étrendben az A-vitamin többféle forrásból érkezhet. Előformált A-vitamint tartalmazhat például a máj, a hal, a tojás és a tejtermékek, míg provitamin-A-karotinoidokat találunk többek között a sárgarépában, édesburgonyában, sütőtökben, spenótban és más zöld, narancssárga vagy sárga zöldségekben. Ez nem azt jelenti, hogy ezek az ételek gyógyszerként működnek, de azt igen, hogy a változatos étrend sokkal többet számíthat, mint gondolnánk.

A D-vitamin sem csak a csontokról szól

A D-vitaminról régóta tudjuk, hogy fontos a csontok és az izmok egészségéhez, de az immunműködésben és a gyulladásos folyamatok szabályozásában is szerepet kap. A szervezet napfény hatására is előállítja, ugyanakkor az évszak, a napszak, a bőrtípus, a felhőzet, a szmog és a fényvédőhasználat is befolyásolhatja, mennyi képződik belőle.

Asztma esetén azért került különösen előtérbe, mert több kutatás is vizsgálta, hogy a D-vitamin-hiány összefügghet-e a gyakoribb légúti panaszokkal, fertőzésekkel vagy a rosszabb asztmakontrollal. A kép nem teljesen fekete-fehér, de annyi biztos: a hiányállapot rendezése nemcsak a csontok, hanem az általános immunműködés miatt is fontos lehet.

A több nem mindig jobb

A vitaminpótlásnál a legnagyobb csapda a „ha kevés hasznos, sok még jobb” gondolat. Az A- és D-vitamin zsírban oldódó vitaminok, vagyis a szervezet képes raktározni őket. Éppen ezért nem ajánlott találomra, nagy dózisban szedni őket, különösen hosszabb távon.

A túl sok A-vitamin felhalmozódhat, kellemetlen vagy akár veszélyes tüneteket okozhat, várandósság alatt pedig különösen kockázatos lehet. A D-vitamin túlzott bevitele szintén problémát jelenthet, főként étrend-kiegészítőkből. Ezért asztma esetén sem érdemes pánikszerű vitaminkúrába kezdeni, főleg akkor nem, ha valaki más gyógyszert is használ, krónikus betegsége van, várandós, vagy gyereknek adna kiegészítőt.

A legjobb válasz: ellenőrzés, étrend, orvosi kontroll

A jelenlegi tudás alapján az A- és D-vitamin nem az asztma ellenszere, hanem két olyan tápanyag, amelynek hiánya ronthatja a szervezet általános működését, és amelynek megfelelő szintje összefügghet a jobb légzőszervi állapottal. A szakértői válasz tehát nem a gyors megoldás, hanem a tudatosabb étrend, szükség esetén laborvizsgálat, majd orvossal egyeztetett pótlás.

Asztmás tünetek, romló terhelhetőség, éjszakai köhögés, sípoló légzés vagy gyakoribb rohamok esetén nem a vitaminos dobozhoz kell először nyúlni, hanem a kezelőorvossal kell átbeszélni a terápiát. A megfelelő tápanyagbevitel segíthet a szervezetnek jobban működni, de az asztma kezelése továbbra is személyre szabott orvosi feladat.