Főoldal > DIÉTA > Ilyen betegségeket okozhat a glutén

Ilyen betegségeket okozhat a glutén

bélflóradiétaegészségemésztésgluténgluténérzékenységgluténmentesgluténmentes diétatáplálkozás
0

Írta:

Közös a glutén okozta betegségekben, hogy a kalászos gabonafélékben található egyik fehérje alkotó, a glutén váltja ki a tüneteket. A köznyelv gyakran használja a „gluténérzékenység” kifejezést. Ez megtévesztő lehet, ugyanis különbséget kell tenni autoimmun, allergiás és nem autoimmun, nem allergiás gluténfüggő kórképek között!

2011-től a gasztroenterológusok újfajta klasszifikációt, osztályozást alkalmaznak a gluténfüggő megbetegedésekre. A konszenzus eredményeképpen született meg a már említett 3 nagy csoport: autoimmun eredetű megbetegedések, allergiás eredetű megbetegedések és nem autoimmun vagy nem allergiás eredetű megbetegedések. Ezt azért fontos tudnod, mert bár a tünetek hasonlóak lehetnek, a diagnosztikai eljárások, valamint a kezelés, terápia módja is eltér a betegségekben!

Autoimmun betegségek

Az autoimmun betegség lényege, hogy a szervezet saját maga ellen indít károsító immunválaszt. Az autoimmun gluténérzékenység valós előfordulási aránya világszerte 1-2%.. Ide soroljuk a klasszikus értelemben vett „lisztérzékenységet”, vagyis az autoimmun cöliákiát, a gluténataxiát és a Duhring-betegséget.

Autoimmun betegségben a táplálkozással bevitt glutént nem tudja feldolgozni a szervezet, így az kölcsönhatásba lép a vékonybél nyálkahártyájával és az immunrendszerrel, melynek következtében ellenanyag-termelődés indul meg a saját szervezet ellen. Összetett, egész szervezetet érintő betegségről van szó. A folyamat a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi, mely felszívódási, emésztési, illetve egyéb, nem emésztőrendszeri zavarokat okozhat. Ilyen nem emésztőrendszert érintő problémák lehetnek a vashiány, vérszegénység, hajhullás, körömtöredezés, csontritkulás, menstruációs zavarok, de epilepszia, depresszió, szorongás és egyéb idegrendszeri tünetek is kialakulhatnak. Az idegrendszeri érintettséget nevezzük gluténataxiának. Másik gyakori tünet-együttes a gyulladt bőr, azaz a Duhring-betegség. A vörös, csalánkiütésre emlékeztető hólyagok viszketnek, de vakarózással vigyázni kell, mert felülfertőződhetnek!

Ha autoimmun gluténérzékenységre gyanakszol, fordulj orvoshoz! Az öndiagnózis nem diagnózis. Vérvételből megnézik, vannak-e cöliákiára jellemző antitestek (ellenanyagok) a szervezetedben, illetve szövettani vizsgálatra is szükség lehet a pontos diagnózis felállításához. A vizsgálatok előtt minimum 2 hétig fogyassz gluténtartalmú ételt!

Autoimmun gluténérzékenység esetén egyetlen egy gyógymód létezik: élethosszig folytatott gluténmentes diéta.

Allergiás betegség

Allergia bármilyen gabonafélére kialakulhat, ez esetben a gabonaeredetű élelmiszer, étel allergénként viselkedik, azaz allergiás reakciót vált ki. Búzaallergiában leggyakrabban a búzában található alfa-amiláz inhibitor és tripszin-inhibitor okozza a tünetek, és ritkábban a glutén (gliadin).

Az allergia tünetei között szintén előfordulnak emésztőrendszeri tünetek, de gyakran vezető panasz a légúti panasz (pl. orrdugulás), a szemviszketés, és súlyos esetben ajak-, szemhéj-, végtagduzzanat is kialakulhat. A diagnózis vérből történő allergiavizsgálattal állítható fel.

Rice cakes in male hand over pastel pink background, overhead view

Nagy különbség allergiás megbetegedésben, hogy ha valaki a búzára allergiás, attól még más gluténtartalmú gabonát, pl. rozst vagy árpát fogyaszthat!

Nem autoimmun és nem allergiás betegség

A nem cöliákiás gluténérzékenységről (NCGS) 2011-ben írtak először tudományos körökben. Ennek eredményeképp újították meg a gluténfüggő betegségek osztályozását is.

Az NCGS jelenleg még nem diagnosztizálható. A cöliákia, az allergia és egyéb bélbetegségek kizárása után, a kórelőzmény és a panaszok figyelembe vételével, ún. differenciál diagnosztikával állapítható meg valakiről, hogy nem cöliákiás gluténérzékenységben szenved. A különféle vérből történő ételintolerancia tesztek csak egy részét képezik a vizsgálatnak. Lényeges az autoimmun folyamatok kizárásra!

A tünetek hasonlóak (de enyhébbek), mint autoimmun gluténérzéknység esetén, és bélkárosodással, felszívódási zavarral sem kell számolni! Lényeges különbség tehát, hogy NCGS esetén ellenanyagok, bélnyálkahártya-károsodás és társbetegségek nem mutathatók ki.

A bélrendszer átmeneti gyulladása következtében – amely fertőzés, hosszú ideig fennálló hasmenés, antibiotikum-kúra, krónikus stressz, nem megfelelő életmód, felborult bélflóra miatt alakulhat ki – s„átjárhatóvá” válik a bélfal, és különböző élelmiszerek fehérjéi (mint pl. bizonyos gabonákban a glutén) a vérbe jutnak, amiket nem tolerál a szervezet, és tünetek jelentkeznek. Kúraszerű (nem élethosszig tartó) diétával, megfelelő étrend-kiegészítőkkel (bélflóra-helyreállítással) megszüntethető a probléma.

Fotó: 123RF


További cikkeink a témában

Kövess Facebook-on!
X