szív

Mivel és hogy erősítsük a szívünket ebben a rohanó világban? Hoztunk 5 szuper tippet!

Az EKG az egyik legfontosabb kardiológiai vizsgálat, amely számos eltérésre, zavarra fényt deríthet, és amelynek értelmezése kizárólag szakorvosi kompetencia.

A magas vérnyomás „lesből támad”, vagyis a legtöbbször tünetmentesen van jelen, és csak a következményei hívják fel rá a figyelmet.

Sokan azt gondolják, egy szívrohamot nem lehet nem észrevenni. Holott éppen ezért nevezik csendes szívrohamnak azt a jelenséget, amely bárkivel előfordulhat, de a cukorbetegeknél nagyobb a rizikó.

Sokan idegenkednek a zöld „karfiolszerű” zöldségtől, de azért már a rajongóinak tábora is szaporodik, köszönhetően az egyre népszerűbb egészséges életmódnak.

Mielőtt bárki belevágna az edzésbe, érdemes átgondolni, pontosan mit is szeretnénk elérni és milyen út vezethet a leghatékonyabb eredményekhez.

A palpitációnak nevezett jelenség, vagyis az erős, esetleg szabálytalan szívdobogásérzés meglehetősen ijesztő lehet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a háttérben meghúzódó okok egy részére, valamint a kivizsgálás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Akár hobbi-, akár komolyabb sportolók tapasztalhatják, hogy a pulzusuk megítélésük szerint túl magasra emelkedik edzés közben. Mi lehet ennek az oka és mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy életvitelünk teljes mértékben befolyásolja szívünk egészségét és teljesítőképességét. Könnyítsük meg a munkáját, hiszen értünk dolgozik!

A szívizom elégtelen vérellátásával kapcsolatos kórállapot, az úgynevezett iszkémiás szívbetegség vezeti a hazai halálokok listáját, holott dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa szerint sokat lehet a megelőzésért és a kezelésért is.

A szívultrahang a kardiológia egyik leghasznosabb képalkotó vizsgálati módszere, amellyel kizárható és igazolható is számos betegség, rendellenesség. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, milyen esetekben érdemes szívultrahangot készíteni.

Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek életkilátásai és teljes felépülésének esélyei, tény, hogy a korábbi szív-érrendszeri esemény kockázati tényezőként merül fel egy újabb esemény bekövetkezéséhez.

Ijesztő érzés, ha azt tapasztaljuk, hogy a szívverésünk hirtelen felgyorsul, majd’ kiugrik a szívünk.

Nem csak az olyan egyértelmű jelzés, mint a mellkasi szorítás figyelmeztethet a szív-érrendszer zavaraira.

Amikor az orvosok a sztetoszkópot a páciens mellkasához tapasztva „hallgatóznak”, normál esetben csak a szív dobogását hallják.

Sokan úgy beszélnek a magas vérnyomásukról, hogy az 180 vagy 200 fölé kúszott.

Aki már átélt egy szívinfarktust, kezdetben minden bizonnyal sok félelemmel, kérdéssel és bizonytalansággal néz szembe a további életét illetően.

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb ritmuszavar. Járványszerűen terjed, ma már hazánkban 300 ezer ember érintett, de a becslések szerint 30 év múlva ez a szám megháromszorozódik. Sok esetben már kritikus helyzetben derül ki, pedig leggyakrabban vannak jelei, amivel orvoshoz kell fordulnunk. A Magyar Kardiológusok Társasága arra hívja fel a figyelmet, hogy egyrészt vegyük komolyan testünk jelzéseit, másrészt pedig azok, akik veszélyeztetettek, járjanak rendszeres ellenőrzésre.  Ne a stroke legyen az első jel!

A koszorúér-betegeknél az Achilles-ín vastagsága a betegség súlyosságának egyik jelzője lehet – állítja egy új kutatás.

A korai kamrai ütés tulajdonképpen egy soron kívüli szívdobbanás, ami érezhetően eltér a normálistól. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint ez sokszor ijesztő lehet, és bár leggyakrabban nincs mögötte komoly betegség, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni.

A szívelégtelenség jónéhány tipikus és általános tünetet produkálhat, ezért ha valaki gyanút keltő tüneteket tapasztal, mindenképpen ajánlott kivizsgáltatnia magát. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a hét legjellemzőbb tünetre hívta fel a figyelmet.

Sok magasvérnyomás beteg gondolja, hogy állapotát csakis a gyógyszerek rendezhetik, holott a megfelelő életmód önmagában is vérnyomáscsökkentő hatással bír, így az esetleges szövődmények esélyét is csökkentheti. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa a legfontosabb tudnivalókra hívta fel a figyelmet. 

Az úgynevezett angina pectoris során az ember mellkasi fájdalmat, nyomást érez, amelyet többek közt légszomj, izzadás is kísérhet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa elmondja, hogyan különböztethető meg az angina a hasonló tüneteket okozó szívinfarktustól és miért fontos a kivizsgálás akkor is, ha elmúlt a mellkasi szorítás. 

A szívritmuszavar „alattomos” formái gyakran tünetmentesen vannak jelen, de ha mégis szokatlan szívdobogásérzés jelentkezik, arra mindenképpen fel kell figyelni. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta mindezek mellett a kamraremegés kritikus jelenségéről is beszélt.