Főoldal > EGÉSZSÉG > Veszélyes lehet a túlzott vitaminfogyasztás?

Veszélyes lehet a túlzott vitaminfogyasztás?

bélflóraétrend-kiegészítőkockázatmegadózisvitaminfogyasztás
0 0

Írta: and

A téli időszak sokunknál a C-vitamin megadózisok alkalmazásának időszaka, ezért különösen aktuális a kérdés: a jóból a több mindig jobb, vagy kockázattal is járhat ha túlzásokba esünk? Étrend-kiegészítők: nélkülözhetetlenek vagy feleslegesek? Az étrend-kiegészítő készítményeket drogériákban, gyógyszertárakban, és nagyobb üzletekben egyaránt megtalálhatjuk és megvásárolhatjuk. Alkalmazásuk kérdése ellentmondásos terület: modern étrendünk általában nem kiegyensúlyozott, nem ideális, ahogyan […]

A téli időszak sokunknál a C-vitamin megadózisok alkalmazásának időszaka, ezért különösen aktuális a kérdés: a jóból a több mindig jobb, vagy kockázattal is járhat ha túlzásokba esünk?

Étrend-kiegészítők: nélkülözhetetlenek vagy feleslegesek?

Az étrend-kiegészítő készítményeket drogériákban, gyógyszertárakban, és nagyobb üzletekben egyaránt megtalálhatjuk és megvásárolhatjuk. Alkalmazásuk kérdése ellentmondásos terület: modern étrendünk általában nem kiegyensúlyozott, nem ideális, ahogyan az emberiség története során sohasem volt teljesen az. Bár az igaz, hogy étrendünk gyakran hiányos bizonyos tápanyagokban, ám az első lépes ennek javítására táplálkozásunk egészségesebbé alakítása kell, hogy legyen. Ez azért is fontos, mert az  élelmiszerek gyakran több, egymás hatását támogató vegyületet tartalmaznak, ami a kiegészítőkre már kevésbé jellemző. Így fordulhat elő, hogy a C-vitamin igényünket gyümölcsökkel és zöldségekkel fedezve kedvezőbb hatást érhetünk el, mint tiszta C-vitaminnal. Amennyiben egészségügyi okokból (például tejfehérje-allergia) alacsony valamely szükséges anyag (ezen példa szerint a kalcium) bevitele, akkor ennek mesterséges pótlása szükséges lehet, ezt azonban szakembernek kell megmondania.

A vitamin és ásványi anyag megadózisok a hosszú élet titka?

Sajnos nincs garancia a hosszú életre, azt az öröklés (genetika), az életmód, étrend, környezeti hatások és a “szerencse” együttese határozza meg. A jövőben képessé válhatunk életünk hosszát étrend-kiegészítőkkel és gyógyszerekkel tökéletesebben manipulálni, jelenleg azonban ez még egy veszélyes játék. Ha ugyanis a szükségletnél többet viszünk be valamilyen anyagból akkor a felesleg problémákat is okozhat. A vitaminok és más biológiailag aktív vegyületek – bár gyakran olvashatunk hasonló megfogalmazásokat – nem csodaszerek és nem nevezhetőek a fiatalság forrásainak sem. Megnövekedett felvételük esetén, vagy vegyületeik táplálkozásunkban természetesnek mondható arányainak módosításakor fokozhatják különböző megbetegedések előfordulását. Az antioxidáns bevitel növelése is divatos téma manapság, csak azt nem árulják el ennek népszerűsítői, hogy az antioxidánsok a szervezet stresszhatásokhoz való alkalmazkodását elősegítő igen reakcióképes vegyületeket is hatástalaníthatják, így a „szabadgyökök” elleni túlzott védelem árthat is. Azt sem közlik, hogy ezek az anyagok maguk is előidézhetnek károsodást sejtjeink anyagaiban, sok vegyületnél feltételezhető rákkeltő hatás extrém dózisok tartós fogyasztásakor. Igaz lehet ez a C-vitamin, E-vitamin, béta-karotin, szelén és cink kombinációjára is, amely a nőkben – bizonyos adatok szerint – fokozhatja a bőr rákos megbetegedéseinek kockázatát. A béta-karotin kiegészítésről is hosszú idő óta ismert a szakemberek körében, hogy dohányosok esetében fokozott tüdőrák előfordulással járhat! Ugyanígy az E-vitamin rákos sejtek halálát is előidézheti kutatások szerint, míg kiegészítés hatására a tüdőrák valószínűsége bizonyos adatok szerint mérsékelten nőhet is. Napi 8-10 g C-vitamin fogyasztásának hatására például leírtak már véres vizeletet is, de a vesekövek kialakulásának is megnőhet kis mértékben a kockázata.

vit2.jpg ()Testünk egy hihetetlenül összetett rendszer. Egy-egy tápanyag vagy bioaktív vegyület túladagolása ahhoz hasonló, mintha az autónk működését úgy próbálnánk javítani, hogy az egészet lelocsoljuk benzinnel. Szüksége van benzinre a működéséhez, de annak a megfelelő helyen és mennyiségben kell előfordulnia. Általában véve igaz, hogy vitamin igényünk fedezését a legbiztonságosabban az egészséges táplálkozás ajánlásainak betartásával oldhatjuk meg. Pár száz vagy ezer mg C-vitamin átmeneti alkalmazása valószínűleg enyhítheti bizonyos betegségek tüneteit, télen orvossal-dietetikussal konzultálva D3-vitamin fogyasztásunk is növelhető bizonyos mértékig, de ne essünk abba a hibába, hogy elhisszük a meséket. Ahogyan a túlzott vízfogyasztásba is belehalhatunk, úgy minden más anyagnál is kockázatos ha túllépjük azt a mennyiséget amit a testünk biztonságosan kezelni tud.

Óvd a bélflórádat télen is!

Az ősz és a tél a bakteriális és vírusos fertőzések időszaka. A baktériumok és a vírusos fertőzések talaján kialakuló bakteriális fertőzések megelőzésére gyakran írnak fel az orvosok antibiotikumokat. Az antibiotikumok az előírt ideig szedve akár életmentő hatásúak is lehetnek, ám használatukat követően gyakorta elfelejtkezünk a károsodott bélflóra helyreállításáról.

A pre- és probiotikumok fogyasztásának előnyei

A prebiotikumok (az inulin, különböző rostok) olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyekre az emésztőrendszerben található emésztőenzimek nem hatnak, így változatlan formában jutnak el a vastagbélig, ahol elősegítik a kedvező hatású probiotikus mikroorganizmusok szaporodását.  

A pre- és probiotikumokról fogyasztásával járó fő előnyök a koleszterinszint kedvező irányban történő módosítása, az immunrendszer feltételezett támogatása, fertőzések (különösen az emésztőrendszert érintő fertőzések) elleni védelem, és a bélflóra egyensúlyának támogatása. A drasztikus fogyókúrák, hiányállapotok gyengíthetik immunrendszerünk működését, gyógyszerek pedig előnytelen irányba változtathatják meg az emésztőrendszerünkben található mikroorganizmusok fajtáit és mennyiségüket.  Tapasztalatok szerint probiotikumok fogyasztásának segítségével mérsékelhető a gasztrointesztinális problémák időtartalma, enyhíthető lehet a felfújódás, bizonyos emésztési zavarok, jobb lehet ásványi anyagok felszívódása, enyhíthetik a gyulladásos bélbetegségek, allergiás és autoimmun betegségek tüneteit, illetve szerepet játszhatnak megelőzésükben.

Az elhízás gyulladásos folyamatokkal való összefüggésének lehetősége viszonylag új elmélet. Az alacsony rost- és nagy zsírtartalmú étrend a bélflórát valószínűleg olyan irányba módosíthatja, amely gyulladásos faktorok fokozott termeléséhez, valamint inzulinrezisztencia és kettes típusú cukorbetegség kialakulásához is vezethet. A probiotikumok (illetve az ezek szaporodására ható prebiotikumok) másik fontos hatása hogy, kis mértékben ugyan de valószínűleg meghatározhatják mit és mennyit eszünk. Az éhség szabályozása egy nagyon komplex folyamat, melyben emésztőrendszerünk aktívan részt vesz, így védekezve az elégtelen vagy túlzott tápanyag- és energia-felvétel ártalmai ellen. A nagy lakmározásokkal szemben olyan hormonok védenek minket, melyek a telítettség érzését váltják ki egyéb hatásaik mellett mint például az epeürítés, vagy a hasnyálmirigy működésének szabályozása. A “jó” mikrobák ezeken a hormonok szintjének befolyásolásán keresztül valószínűleg mérsékelhetik az éhségérzetet, így a jobb alak elérését is támogathatják!

Amikor felborul az egyensúly

Sokszor idézett mondás: „Az egészség a belekben kezdődik.”  Mint láthattuk ez a mondat nem is nélkülöz minden valóságtartalmat. A bél mikroflórája befolyásolhatja az immunrendszer és a test egészének működését – ám az életmódunk és a külső körülmények könnyen fölboríthatják a szervezet belső egyensúlyát.

Mi boríthatja fel a bélflóra egyensúlyát?

Az egészségtelen étrend is előidézheti az emésztőrendszer flórájának felborulását: ilyen például a rostokban szegény, vörös húsokban és zsírban gazdag étrend.

Hasonló problémákhoz vezethetnek a hasmenéssel járó fertőzések, a hashajtók túlzott alkalmazása – és bármilyen hihetetlennek tűnhet -, de az úgynevezett méregtelenítő módszerek (beöntések, purgálások, durva böjtkúrák) is!

Egyes betegségek kezelésekor sokszor javasolják a szakemberek az antibiotikumok szedését. Ha ezt követően nem figyelsz a hasznos élőlények pótlására, akkor ezzel ártalmas mikrobák (például gombák) túlszaporodását, és hosszabb ideig tartó emésztőrendszeri diszkomfortérzetet,  panaszokat (puffadást, hasmenést) idézhetsz elő.

A bélflóra regenerálása

Ha problémára gyanakszol – akkor szükség esetén kiegészítő gyógyszeres kezelés mellett orvos, dietetikus tanácsát kikérve -, érdemes regenerálni a bélflórát. Ez tökéletesen természetesen nem lehetséges, mivel a bélflóra sok száz különböző mikroorganizmus alkotta rendszer, amelybe csak párat illeszthetünk vissza nagyobb mennyiségben mesterségesen. A szakember tanácsa azért fontos, mert  önmagadat diagnosztizálva könnyen melléfoghatsz: tévesen feltételezhetsz gombás fertőzéseket vagy ételallergiákat, felszívódási zavarokat és más betegségeket vagy rosszul felismert komoly betegségek önkezelésével veszélybe sodorhatod magad. A szakember tanácsát követve gyógyszertárban kapható pre- és probiotikumokat tartalmazó készítmény tartós használatával, valamint állapotodtól függően, rendszeres tej és élőflórás tejtermék, prebiotikum fogyasztásával érheted el, hogy a bélflórád egészségesebb legyen. A prebiotikumok gazdag forrásai például a csicsóka, cikória, a vöröshagyma, fokhagyma, zabpehely, búza, banán, tej, és a prebiotikumokkal dúsított élelmiszerek. A fenti tanácsokat megfogadva nagy lépést tehetsz  bélflórád megóvása és így közvetve egészséged megőrzésének érdekében. Az előnyök azonban csak akkor érvényesülhetnek, ha (amennyiben nem vagy laktózérzekeny vagy allergiás a tej valamely összetevőjére) rendszeresen, naponta  fogyasztasz tejet, vagy élőflórás tejtermékeket!


További cikkeink a témában