40-50 felett sokan tapasztalhatják, hogy már nem megy úgy az edzés, mint korábban és a teljesítőképességük már a munkájukban sem a régi.
A jelenség a kor természetes velejárója is lehet, de dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa szerint, ha más jelek is felbukkannak, érdemes egy kardiológiai kivizsgáláson utánajárni az okoknak.
A teljesítmény természetes módon is csökken
40 felett olyan biológiai folyamatok játszódnak le a szervezetben, amelyek hatására csökken az erő, a csontok sűrűsége, a hajlékonyság, a gyorsaság. Ez a folyamat egy személyre szabott, hatékony edzéstervvel azonban jó ideig megfékezhető, a teljesítménycsökkenés lassítható. Ugyanilyen módon kell tekinteni a szellemi képességeinkre, terhelhetőségünkre is. Természetes, ha 40-50 évesen nem tudunk már hónapokon keresztül éjszakákat végigdolgozni, ha a munkahelyünkön kicsit több szünetre van szükségünk. Vannak azonban olyan jelek, amelyek mögött más is állhat, mint az idősödés.
Fizikai tünetek
– Normálisnak tekinthető, ha futás, biciklizés vagy más kardioedzés közben és után kapkodjuk a levegőt, de az figyelemfelkeltő jel lehet, ha csökken annak a terhelésnek az ideje vagy intenzitása, ami már lihegésre késztet minket. A terheléstől függetlenül jelentkező légszomj mindenképpen kivizsgálást igényel.
– Kivizsgálásra érdemes, ha a bemelegítés nélküli végzett, hétköznapi aktivitások, mint például a lépcsőzés vagy futás a buszhoz, komoly megterhelést jelent. Még akkor is ajánlott orvoshoz fordulni, ha mindemellett rendszeresen mozgunk.
– Ha a pulzusunk jóval lassabban rendeződik az edzés után, mint korábban, azt jelezheti, hogy a szívnek több időre van szüksége az alkalmazkodáshoz.
– Érdemes utánajárni, mi okozza a lassabb regenerálódást, akár egy sérülés, akár csak komolyabb izommunka után.
Szellemi tünetek
– Az alvászavarokat nem csak azért érdemes kivizsgáltatni, mert következményképpen napközben kevésbé tudunk koncentrálni, teljesíteni, de azért is, mert például az alvási apnoé betegség növeli a magasvérnyomás betegség, a szívinfarktus, a stroke és a pitvarfibrilláció kockázatát is.
– A tartós fáradtság olyan általános tünet, amelyre könnyű legyinteni, holott különösen a nők közt gyakori, hogy szokatlanul erős fáradtságot éreznek a szívinfarktus előszobájában, de a tartós kimerültség mögött is állhat kardiológiai ok, például szívelégtelenség.
– Mind a tartós szorongás, mind az akut nyugtalanság olyan tünet, amelynek mindenképpen utána kell járni. A szívinfarktuson átesett betegek gyakran számolnak be arról, hogy határozottan erős nyugtalanságot tapasztaltak az esemény előtt. Természetesen ez az általános tünet nem feltétlenül utal szívbetegségre, sokszor „csak” lelki jelzés, amelyet azonban szintén kezelni kell.
Szív- érrendszeri tünetek
– Mindenképpen kivizsgálást igénylő panasz a mellkasi szorítás vagy fájdalom. A szív-érrendszeri okok miatt jelentkező mellkasi fájdalom jellemzően lassan alakul ki és egyre fokozódik, többnyire akkor alakul ki, amikor az érintett aktív és kisugárzik más testrészekbe is.
– A szívdobogás-érzés, a magas pulzusszám nem ritka jelenség, ami gyakran párosul alacsony vérnyomással. Ennek az a természetes oka, hogy ha a túl alacsony vérnyomás nem tudja elég oxigénhez, tápanyaghoz juttatni a szöveteket, felgyorsul a szívverés, hogy több vér kerülhessen a rendszerbe. Ugyanakkor a szívritmuszavar is okozhat alacsony vérnyomást, ami viszont magas pulzusszámmal jár. Természetesen az aktuális állapot, például a fizikai terhelés és az idegesség is felpörgetheti a pulzust, de ha ez gyakori, érdemes kivizsgáltatni, ahogyan a bedobbanásokkal, kihagyott ütemekkel is orvoshoz kell fordulni.
Többféle kivizsgálási lehetőség létezik
– A kivizsgálás felépítése mindig az adott személytől, a panaszoktól, az általános állapottól függ. A menedzserkardiológia például kifejezetten a stresszes, túlfeszített életmódot folytató férfiaknak, nőknek szól, akiknél a szívultrahangon, a terheléses EKG-n, a nagylabor, az arteriográfos, és a szívstressz vizsgálatokon túl nagy hangsúly helyeződik az életmód orvoslásra is. Náluk ugyanis különösen fontos a teljesítőképesség megtartása, így kiemelt helyen kezeljük a terápia során az életmódorvoslás eszközeit, a mozgás-, a táplálkozás- és a mentális terápiát – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. – Azoknak, akik sportolnak, még ha csak hobbiszinten is, érdemes részt venniük a sportkardiológiai vizsgálatokon, ahol az általános kivizsgálás mellett az anatómiai eltérések felderítése is megtörténik szívultrahang vizsgálattal. Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, ritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezése céljából nyugalmi és terheléses EKG készül. A sportolóknak különösen érdemes komolyan venni a kivizsgálást, különösen azért, mert a sportorvosi gyakorlatnak nem feltétlenül része a szívultrahang és a terheléses EKG, amelyek nélkül számos eltérés rejtve maradhat. Az eredmények ismeretében, ha szükséges, időben megtehető minden óvintézkedés a hirtelen szívhalál megelőzése érdekében.
Forrás: Budai Kardioközpont
 |
 |
 |
 |
 |