„Nem fáj, úgyhogy semmi ok a pánikra. A szolárium biztonságos, ezért nem kell félnem melanomától. Alig megyek a napra, így soha nem lehet bőrrákom.” Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal nyugtatjuk magunkat, pedig az alábbi állítások közül mind téves.
Dr. Horváth Bélát, a MelanomaMobil alapítóját és bőrgyógyászát kértük, segítsen utánajárni, melyek a leggyakoribb tévhitek a melanomával kapcsolatban.
Számtalan tévedés kering a köztudatban a melanoma kialakulásáról, kockázati tényezőiről és kezeléséről. Ha bedőlünk ezeknek az állításoknak, értékes időt veszíthetünk. Időt, ami pont arra lenne elég, hogy egy esetlegesen kialakult bőrelváltozás korán felfedezésre kerüljön. Ezért az időveszteségért pedig az életünkkel is fizethetünk. Nézzük, melyek a leggyakoribb félreértések a betegség körül.
Tévhit 1.: Egy kis anyajegyből nem lehet baj
Ami igaz, hogy az anyajegyek többsége ártalmatlan elváltozás, mely csupán esztétikai problémát jelenthet. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a melanoma az esetek kb. 30%-ban már meglévő anyajegyekből alakul ki. Ha megváltozik az anyajegy színe, alakja, felszíne, vagy pigmentációja, asszimetrikussá válik, elkezd nőni, kifekélyesedik, vagy vérezni kezd, azonnal orvoshoz kell fordulni! A változást – főleg az elején – nagyon nehéz szabad szemmel észrevenni, ezért fontos rendszeresen szűrűvizsgálatra járni, ahol a legapróbb változást is lehetőség van idejében felfedezni.
Tévhit 2.: Velem ilyesmi nem fordulhat elő
Bármelyikünkkel előfordulhat, nemre, korra való tekintet nélkül. Bizonyos tényezők, mint például a világos bőrszín, világos szemszín, családi előfordulás, vagy sok anyajegy jelenléte, magasabb kockázati kategóriába sorolják az embert. Az életkor növekedésével is nő a betegség előfordulása. Ettől függetlenül viszont semelyikünk sem védett. Ma Magyarországon a melanoma a 25-30 éves nők között vezető halálok. A fehérbőrű lakosság körében mind az előfordulása, mind a halálozási aránya folyamatosan nő, a leggyakoribb tumorok listáján már a 8. helyen áll. Évente egy vizsgálattal az életünket is megmenthetjük.
Tévhit 3.: Jobb, ha nem bolygatjuk…
Nagy tévedés! A műtétnek semmilyen negatív hatása nincs az anyajegyre. Az egyetlen baj abból lehet, ha valami olyan marad a bőrön, aminek nem lenne szabad ott lennie. A korai időszakban történő sebészeti úton végzett eltávolítás a legtöbb esetben teljes gyógyuláshoz vezet. „A rosszindulatú elváltozást lehetőleg műtétileg el kell távolítani, biztonsági zóna ráhagyásával és szövettani lelet készítése mellett. A szövettani leletben foglaltak alapján lehet tervezni az esetleges további lépéseket” – mondja az orvos. Fontos kiemelni, hogy az anyajegy eltávolítása minden esetben sebészileg, szikével történjen, ne pedig égetéssel, kaparással, lézerrel, vagy fagyasztással.
Tévhit 4. : A szoláriumtól nem lehet baj
Sokszor úgy reklámozzák a szoláriumok magukat, mint a napozás egészséges alternatívái. Azt is rendszeresen lehet hallani, hogy mivel a szolárium nem állít elő UVB sugárzást, mely a leégésért felelős, ezért ebből nem lehet baj, csak szép, barna bőr. Mit mond az orvos? „A szolárium a dohányzással egyenértékű önrombolás” – figyelmeztet Dr. Horváth Béla. A gép típusától függően a szolárium is előállít bizonyos mennyiségű UVB-t, de az UVA sugárzás sem annyira biztonságos, mint azt korábban gondolták. Arról nem is beszélve, hogy aki sokáig szeretné megőrizni fiatalos, ránctalan arcbőrét, az messze kerülje a szoláriumokat, a bőrt roncsoló, őregítő hatásuk miatt.
Tévhit 5.: Fényvédő krémmel barnulni biztonságos
„Én azt mondanám, hogy pusztán a barnulás érdekében ne tartózkodjunk a napon, mert kockáztatjuk a bőrrákot és csúnya, ráncos lesz a bőrünk, amit még Botox-szal sem lehet javítani. Aki ragaszkodik a barna bőrhöz, az használjon önbarnító krémeket. Aki tényleg távol tartja magát a naptól, az szájon át mindenképp pótolja a D-vitamint” – javasolja az orvos. Ha ennek ellenére mégis a napozás mellet döntünk, fontos odafigyelni, milyen fényvédőt választunk. Vannak fizikai és kémiai fényvédelmet nyújtó készítmények. A fizikai fényvédelmet nyújtó készítmények visszaverik a fényt, míg kémiai fényvédelmet nyújtó társaik a bőrben felszívódva, kémiai úton hatástalanítják a káros sugarakat. Legjobbak, a kettős védelmet biztosító készítmények. Krémektől függetlenül is tanácsos azonban a napozást 11 és 16 óra között felfüggeszteni. Ne felejtsük el, az UV-sugarak árnyékban is érnek minket.
Egy biztos: mivel a melanoma elsősorban genetikai kérdés és csak másodsorban környezeti, a legfontosabb, amit tehetünk az életünk védelméért, hogy rendszeresen ellenőriztetjük bőrünk egészségét.
Forrás: MelanomaMobil, purecom
 |
 |
 |
 |
 |