Főoldal > ÉTRENDEK > Mindent a ketogén diétáról

Mindent a ketogén diétáról

diétaétrendfogyásfogyókúraketogénketogén diétasúlycsökkentés
0 0

Írta:

A ketogén diétát eredetileg az epilepsziában szenvedő gyermekek terápiája során alkalmazták. A kutatások daganatos megbetegedések gyógyítására is kiterjednek, sőt, rövidtávú alkalmazásával a 2-es típusú diabétesz kezelésében is hatékonynak bizonyulhat, de terápiás alkalmazása nem elfogadható szakmai körökben.

A ketogén diétával jó eredményeket értek el idegrendszeri, neurodegeneratív kórképek (pl. Alzheimer-kór, Parkinson-kór) terápiájában is. Népszerű irányzat a fogyókúrázok és sportolók körében is, de egyértelműen bizonyított, hosszú távú eredményessége és fenntarthatósága erősen megkérdőjelezhető.

Honnan ered?

1921-ben jelent meg az első olyan orvosi közlemény, melyben a zsírok energiaként való felhasználásáról írtak. Felismerték, hogy az éhezés állapotában a szervezet ún. ketontesteket (pl. aceton, béta-hidroxi-vajsav) termel, melyek a zsíranyagcsere melléktermékei, és szénhidrát hiányában ezekből is képes a szervezet energiát nyerni. Ezt az állapotot nevezzük ketózisnak. Későbbiekben a megemelt emelt zsírtartalmú étrendet epilepsziás gyermekek terápiája során kezdték el alkalmazni, és pozitív eredményeket értek el. Legnépszerűbb, klasszikus formája az ún. Cleveland klinikai diéta. Ez a dietoterápia azonban mindig szigorú orvosi, kórházi körülmények között történik és csakis a gyógyszeres terápia kiegészítő eszközeként.

A klasszikus diéta alapjai

A terápiás ketogén diéta tápanyagarányaira vonatkozóan nincsenek egységes ajánlások, de a szénhidrátbevitel nem haladhatja meg a napi energiabevitel 10-15 százalékát. Ezzel szemben a zsírbevitel akár a 75 százalékot is elérheti.

A klasszikus ketogén étrendben javasolt alapanyagok: állati és növényi zsiradékok, szalonna-, kolbászfélék, tepertő, zsíros tej és tejtermékek (pl. vaj, tejszín, mascarpone). Csakis számolva fogyaszthatók a teljesség igénye nélkül: tojássárgája, néhány zöldség- és gyümölcsféle (pl. salátafélék, cukkini, padlizsán, citrusfélék), olajos magvak, puffasztott és extrudált gabonatermékek, belsőségek, zsíros húsrészek és halak. Tiltólistások a tojásfehérje, a gabonafélék, a hüvelyesek, a legtöbb zöldség és gyümölcs, a joghurt, a kefir, illetve a sovány húsok, halak és sonkafélék.

A modern ketogén étrend

Az alapokból megmaradt a drasztikus (50 gramm alatti) szénhidrát-bevitel, de nemcsak a zsírok, hanem a fehérjék fogyasztása sincs korlátozva, tehát egy magas fehérje- és zsírtartalmú low-carb irányzat a ketogén diéta. Ha erre a diétára adod a fejed, számítanod kell rá, hogy nemcsak a finomított szénhidrátokat, legtöbb gabonaterméket, rejtett cukrokat, hanem valóban a legtöbb gyümölcsöt és zöldséget ki kell iktatnod az étrendedből.

A ketogén étrend előnyei

Első  és legfontosabb jó pont, hogy száműzi a finomított cukrot és lisztet az étrendből. Kúraszerűen bizony hatásos lehet egy alacsony, de minimum 80-100 gramm szénhidrát-tartalmú diéta. Viszont ne feledd: hiába készültek tanulmányok, egyik sem hosszútávon vizsgálta a diéta hatásait. A legtöbbet 2-12 hétig alkalmazták, és ennél tovább nem is biztos, hogy fenntartható. Lassabb eredményt érsz el a valódi életmódváltással. Ettől függetlenül a testsúly-csökkentés beindításához hasznos lehet egy alacsony szénhidrát-tartalmú diéta. Miért? Mert ha a sejtek nem jutnak elegendő energiához szénhidrát formájában, más raktárhoz kell nyúlnia a szervezetnek. Ilyen nehezen mozgósítható, de nagy energiát jelentő raktár a zsír, a zsírszövet. Megkezdődik a fogyókúrában elérni kívánt „zsírégetés” (tudományos néven lipolízis).

A ketogén étrend hátrányai

Időbe, akár hetekbe is telhet, míg a szervezet megtanulja a zsírokat energiaként felhasználni, addig pedig számítani lehet rá, hogy romlik a koncentrációs készséged, a mozgáskoordinációd; lehangoltabb és ingerültebb leszel. Miért? Mert nem kap elég gyorsan cukrot, azaz energiát a szervezeted. Mindamellett hasi görcsök, puffadás és székrekedés is kialakulhat. Miért? Mert a gabonák, zöldségek, gyümölcsök nélkülözése miatt értékes rostanyagoktól esik el az emésztőrendszer, továbbá a sok fehérje és zsír is okozhat székrekedést, gázosodást.

Tartós, napi 80 gramm alatti szénhidrát-fogyasztás pszichés zavarokat, depressziót is előidézhet. Miért? Mert a szénhidrátoknak szerepük van a szerotonin, azaz a boldogsághormon termelésében.

Továbbá kutatások alátámasztják, hogy a ketogén étrend növelheti többek között a csontritkulás, a szív- és érrendszeri betegségek, a vesekőképződés, a hormonális problémák (pl. inzulinrezisztencia, menstruációs problémák), a bőrproblémák (pl. pattanások) vagy az izomgyengeség, izomrángások előfordulásának gyakoriságát is.

Mikor nem javasolt a ketogén diéta?

Akár 1-es, akár 2-es típusú diabéteszről van szó, ha nem elég stabil a szénhidrát-anyagcsere, a ketogén diéta életveszélyes állapotot (ketoacidózist) is előidézhet. A betegek éppen a megfelelő mennyiségű, minőségű, jól időzített szénhidrátbevitellel tartják fenn egészséges vércukor- és inzulinszintjüket. Nem javasolható továbbá az étrend várandós, szoptató kismamáknak, gyermekeknek, tinédzsereknek, időskorúaknak, valamint immunhiányos állapotban.

Fotó: 123RF


További cikkeink a témában