Sokan ma is úgy tartják, hogy a bal szem viszketése valamilyen közelgő eseményt jelez. Csakhogy a háttérben gyakran nagyon is valós, hétköznapi okok állnak – és van, amikor nem érdemes félvállról venni.
A mai drága világban minden olyan étel új figyelmet kap, ami egyszerre olcsó, laktató és karakteres.
Nem kell maratont futnod ahhoz, hogy látványos eredményt érj el: egy jól felépített, intenzív edzés egyetlen óra alatt is komoly kalóriaégetést hozhat.
A zsíros haj sokak mindennapjait nehezíti meg, ezért sokan szinte naponta hajat mosnak. A túl gyakori hajmosás azonban nemcsak időigényes, hanem a fejbőr egészségének sem kedvez.
Sokan stresszoldásból ropogtatják az ujjaikat, másokat viszont már a hangja is zavar. De vajon tényleg káros ez a szokás, vagy csak egy ártatlan beidegződésről van szó?
Nem minden hasznos, ami elsőre egészségesnek tűnik: vannak szokások, amelyeket jó szándékkal követünk, mégis többet ártanak, mint használnak.
Sokan azt hiszik, az egészséges életmód csak drasztikus változtatásokkal érhető el, pedig gyakran a legapróbb szokások hozzák a legnagyobb eredményt.
Sokan gyomnak nézik, mások észre sem veszik, pedig régen jól ismert tavaszi csemege volt.
Ma leginkább mézeskalácsban, forralt borban vagy kompótban találkozunk vele, pedig egykor vagyonokat ért.
Volt idő, amikor a női kifinomultság jele nem az erő, hanem a törékenység volt, és ezt szó szerint meg is kellett enni.
A toka sokak számára makacs esztétikai probléma. Akkor is megjelenhet, ha valaki nem számít túlsúlyosnak, és gyakran éppen ezért olyan zavaró.
A levesről sokan automatikusan azt gondolják, hogy diétás, könnyű és alakbarát fogás. Részben igaz is: egy jól elkészített zöldségleves vagy húsleves valóban lehet kifejezetten kímélő választás.
A modern orvostudomány történetében kevés olyan felfedezés született, amely annyira drámai módon változtatta meg emberek millióinak sorsát, mint az inzulin izolálása.
Sokan automatikusan úgy gondolják, hogy a tányéron hagyott étel udvariatlanságot, válogatósságot vagy pazarlást jelent. A pszichológia azonban
Van, aki minden este ugyanazt a vacsorát készíti el, és ettől érzi jól magát. A pszichológia szerint ez nem unalmasság, hanem árulkodó személyiségjegy is lehet.
Volt egy orvos, aki egyszerű megfigyeléssel emberek ezreinek életét menthette volna meg. Mégis kinevették, elutasították, és csak jóval később ismerték el, hogy igaza volt.
Volt idő, amikor az étvágy csökkentését erős teákkal, kávéval vagy akár dohányzással próbálták elérni egyes nők. A módszer sokáig hétköznapi praktikának tűnt, ma azonban már egyre inkább kockázatos és egészségtelen megoldásként tekintenek rá.
Egy rendetlenül hagyott laboratóriumi csésze miatt indult el az a folyamat, amely örökre megváltoztatta az orvostudományt. Alexander Fleming penicillin-felfedezése nemcsak véletlen volt, hanem egy új korszak nyitánya is az antibiotikumok történetében.
A savanyú uborka leve nem csupán melléktermék, hanem egy olyan alapanyag, amely új ízeket és praktikus megoldásokat hozhat a konyhába. Salátaöntethez, pácoláshoz, mártásokhoz vagy akár maradékok újrahasznosításához is meglepően jól működik.
Sokan még ma is félnek a gyümölcsöktől, mert „tele vannak cukorral”, ezért szerintük hizlalnak. A valóság ennél sokkal árnyaltabb: a teljes gyümölcsök nem csodaszerek, de több olyan is van köztük, amely a teltségérzet, a rosttartalom és az alacsony energiasűrűség miatt kifejezetten segítheti a fogyást.
Ott lapul a polcon, belekerül a levesbe, a húsokba, a pékáruba – sokan mégsem gondolnak rá úgy, mint egy fűszerre, aminek valódi élettani hatása is lehet. A kömény nem csodaszer, de egyre több kutatás vizsgálja, hogyan hathat az emésztésre, az anyagcserére és bizonyos laborértékekre.
Jól hangzik a skandináv recept: hal, teljes gabona, bogyós gyümölcsök, egyszerű ételek – és már olvadnak is a kilók. A valóság ennél árnyaltabb: a skandináv, vagyis nordic étrend valóban segíthet a fogyásban és a szív-érrendszeri mutatók javításában, de az „5 kiló egy hónap alatt” nem garantált eredmény, hanem inkább optimista ígéret.
Léböjt, juice cleanse, pár napos „detox” – a közösségi médiában szinte csodaszerként futnak ezek a gyors újrakezdések. A baj csak az, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint a testünknek nincs szüksége ilyen külső „méregtelenítésre”, a túlzásba vitt kúrák pedig akár árthatnak is.
Sokan még mindig úgy gondolnak a vízipipára, mint egy lazább, „tisztább” társasági dohányzásra. Pedig a szakmai szervezetek szerint a vízipipa nem biztonságos alternatíva, sőt egy-egy hosszú alkalom során a belélegzett füst mennyisége és bizonyos káros anyagok terhelése még a cigarettáénál is nagyobb lehet.