EGÉSZSÉG

Ahogy rövidülnek a nappalok, egyre kevesebb olyan napsugárzás éri a bőrünket, amely elegendő D-vitamin képződését teszi lehetővé.

Az Alzheimer-kór kapcsán az elmúlt években meghökkentő kutatási eredmények jelentek meg, amelyek alapján úgy tűnhetett, hogy a betegség bizonyos körülmények között átadható. A szakemberek azonban hangsúlyozzák: az Alzheimer-kór nem fertőző, hétköznapi érintkezéssel senkitől nem lehet elkapni.

Elég egy kis por, pollen vagy egy erősebb illat, és máris jön az ismerős reflex: a tüsszentés. Bár kellemetlennek tűnhet, valójában szervezetünk egyik gyors és hatékony védekező mechanizmusáról van szó.

Ősszel sokan érzik úgy, hogy kevesebb az energiájuk, nehezebben kelnek fel, és a hangulatuk is borongósabbá válik. Nem egyszerűen arról van szó, hogy rosszabb az idő: szervezetünk több változásra is reagál egyszerre.

Nem tartozik a legtöbbet emlegetett vitaminok közé, pedig a B1-vitamin, vagyis a tiamin nélkülözhetetlen szervezetünk megfelelő működéséhez. Mutatunk öt olyan természetes forrást, amellyel könnyen színesítheted az étrendedet.

A félbarna kenyér neve alapján könnyű arra következtetni, hogy automatikusan egészségesebb választás a fehér kenyérnél. A valóság azonban ennél árnyaltabb, ezért vásárláskor nem érdemes kizárólag a színére hagyatkozni.

Nemcsak az számít, milyen ételeket választunk, hanem az is, hogyan készítjük el őket. A főzési technika ugyanis befolyásolhatja, milyen vegyületek képződnek az ételben, és mennyit fogyasztunk belőlük.

Szinte mindenkivel előfordul, hogy váratlanul rángatózni kezd a szemhéja, és a mozgást képtelenség akaratlagosan leállítani. Többnyire nincs ok aggodalomra, bizonyos esetekben azonban nem érdemes figyelmen kívül hagyni.

Amikor csökken a testsúlyunk, a zsír nem egyszerűen „elég”, és nem is alakul át izommá. A magyarázat ennél jóval érdekesebb: a leadott zsír jelentős részét szó szerint kilélegezzük.

Nem feltétlenül az a legjobb edzés, amely után alig tudunk hazasétálni: 2026 fitnesztrendjei inkább a fenntartható mozgás felé mutatnak. Erősítés, pilates, funkcionális tréning és közösségi sportok is hódítanak, de nem mindegy, melyiket milyen céllal választjuk.

Nem valamilyen különleges szemtorna vagy drága eszköz lehet az egyik legegyszerűbb fegyver a rövidlátás kialakulása ellen. A kutatások szerint különösen gyerekkorban sokat számíthat, ha rendszeresen több időt töltünk a szabadban.

A nyár végével még nem feltétlenül ér véget a szúnyogszezon, szeptember elején is érdemes odafigyelni a csípések utáni szokatlan tünetekre.
A nyugat-nílusi vírus legtöbbször észrevétlen marad, ritkán azonban súlyos idegrendszeri betegséget is okozhat.

Szeptember 1-jétől fontos változás lépett életbe a magyar patikákban: megszűnt a vényköteles gyógyszerek korábbi 5 százalékos áfája.

A D-vitamint leginkább a csontok egészségével kötjük össze, pedig az idegrendszer működésében is szerepet játszhat.

Ott van szinte minden konyhában, néhány kutatás szerint mégis többet tudhat annál, mint hogy illatosabbá tegye az almás süteményt vagy a zabkását.
A fahéj és a vércukorszint kapcsolatát évek óta vizsgálják, de a látványos ígéretekkel azért érdemes óvatosan bánni.

Ha rendszeresen küzdesz migrénnel, valószínűleg már számtalan módszerről hallottál, amellyel ritkábbá tehetők a rohamok. Egy hétköznapi B-vitamin, a riboflavin is felkeltette a kutatók figyelmét, bár fontos tudni, hogy elsősorban a megelőzésben lehet szerepe.

A savanyú uborka ártalmatlan köretnek tűnik, pedig ha gyakran kerül a tányérunkra, a vérnyomásunk szempontjából sem mindegy, mennyit eszünk belőle.
Nem maga az uborka okozza a problémát: elsősorban a savanyításhoz használt nagy mennyiségű sóra érdemes figyelni.

Egy hosszú nap végén ártalmatlannak tűnhet több órán keresztül a tévé előtt pihenni, a tartósan sok képernyő előtt töltött időnek azonban az agy egészségéhez is köze lehet. Kutatások szerint a rendszeres, sok tévézés alacsonyabb szürkeállomány-térfogattal járhat együtt – de az ok-okozati kapcsolatot még nem sikerült bizonyítani.

A tojássárgájától a tengeri herkentyűkig több értékes élelmiszert is sokáig azért kerültek sokan, mert viszonylag sok koleszterint tartalmaznak. Ma már azonban tudjuk, hogy egy étel egészségességét nem lehet pusztán a koleszterintartalma alapján megítélni.

A nyár vége sokaknál furcsa levertséget, szorongást vagy motiválatlanságot hozhat, ám nem minden rossz hangulat egyszerű „nyár végi blues”. Ha bizonyos tünetek tartósan fennállnak, és a mindennapi életet is megnehezítik, érdemes szakemberhez fordulni.

A szőlőmagolajat a szív, a bőr és az anyagcsere csodaszerének is nevezik, de a tudomány ennél jóval óvatosabban fogalmaz. Értékes telítetlen zsírokat és E-vitamint tartalmaz, ám nem minden hozzá kapcsolt egészségígéretet támasztanak alá erős bizonyítékok.

A magas LDL-koleszterinszint sokáig nem okoz panaszt, mégis növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Leslie Cho kardiológus szerint néhány következetes életmódbeli változtatás valóban segíthet javítani az értékeken.

Mézédes, puha és sokan csak ritkán teszik a kosarukba, pedig a füge több szempontból is értékes része lehet az étrendnek. Rostokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat is adhat, miközben desszertként is megállja a helyét.

Délután rendszeresen rád tör a csoki utáni vágy, este pedig szinte lehetetlen nemet mondani valami édesre? Az édességvágy mögött gyakran hétköznapi testi és lelki okok állnak – és nem feltétlenül az akaraterő a probléma.