Nem feltétlenül az a legjobb edzés, amely után alig tudunk hazasétálni: 2026 fitnesztrendjei inkább a fenntartható mozgás felé mutatnak. Erősítés, pilates, funkcionális tréning és közösségi sportok is hódítanak, de nem mindegy, melyiket milyen céllal választjuk.
Nem valamilyen különleges szemtorna vagy drága eszköz lehet az egyik legegyszerűbb fegyver a rövidlátás kialakulása ellen. A kutatások szerint különösen gyerekkorban sokat számíthat, ha rendszeresen több időt töltünk a szabadban.
A nyár végével még nem feltétlenül ér véget a szúnyogszezon, szeptember elején is érdemes odafigyelni a csípések utáni szokatlan tünetekre.
A nyugat-nílusi vírus legtöbbször észrevétlen marad, ritkán azonban súlyos idegrendszeri betegséget is okozhat.
Szeptember 1-jétől fontos változás lépett életbe a magyar patikákban: megszűnt a vényköteles gyógyszerek korábbi 5 százalékos áfája.
A D-vitamint leginkább a csontok egészségével kötjük össze, pedig az idegrendszer működésében is szerepet játszhat.
Ott van szinte minden konyhában, néhány kutatás szerint mégis többet tudhat annál, mint hogy illatosabbá tegye az almás süteményt vagy a zabkását.
A fahéj és a vércukorszint kapcsolatát évek óta vizsgálják, de a látványos ígéretekkel azért érdemes óvatosan bánni.
Ha rendszeresen küzdesz migrénnel, valószínűleg már számtalan módszerről hallottál, amellyel ritkábbá tehetők a rohamok. Egy hétköznapi B-vitamin, a riboflavin is felkeltette a kutatók figyelmét, bár fontos tudni, hogy elsősorban a megelőzésben lehet szerepe.
A savanyú uborka ártalmatlan köretnek tűnik, pedig ha gyakran kerül a tányérunkra, a vérnyomásunk szempontjából sem mindegy, mennyit eszünk belőle.
Nem maga az uborka okozza a problémát: elsősorban a savanyításhoz használt nagy mennyiségű sóra érdemes figyelni.
Egy hosszú nap végén ártalmatlannak tűnhet több órán keresztül a tévé előtt pihenni, a tartósan sok képernyő előtt töltött időnek azonban az agy egészségéhez is köze lehet. Kutatások szerint a rendszeres, sok tévézés alacsonyabb szürkeállomány-térfogattal járhat együtt – de az ok-okozati kapcsolatot még nem sikerült bizonyítani.
A tojássárgájától a tengeri herkentyűkig több értékes élelmiszert is sokáig azért kerültek sokan, mert viszonylag sok koleszterint tartalmaznak. Ma már azonban tudjuk, hogy egy étel egészségességét nem lehet pusztán a koleszterintartalma alapján megítélni.
A nyár vége sokaknál furcsa levertséget, szorongást vagy motiválatlanságot hozhat, ám nem minden rossz hangulat egyszerű „nyár végi blues”. Ha bizonyos tünetek tartósan fennállnak, és a mindennapi életet is megnehezítik, érdemes szakemberhez fordulni.
A szőlőmagolajat a szív, a bőr és az anyagcsere csodaszerének is nevezik, de a tudomány ennél jóval óvatosabban fogalmaz. Értékes telítetlen zsírokat és E-vitamint tartalmaz, ám nem minden hozzá kapcsolt egészségígéretet támasztanak alá erős bizonyítékok.
A magas LDL-koleszterinszint sokáig nem okoz panaszt, mégis növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Leslie Cho kardiológus szerint néhány következetes életmódbeli változtatás valóban segíthet javítani az értékeken.
Mézédes, puha és sokan csak ritkán teszik a kosarukba, pedig a füge több szempontból is értékes része lehet az étrendnek. Rostokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat is adhat, miközben desszertként is megállja a helyét.
Délután rendszeresen rád tör a csoki utáni vágy, este pedig szinte lehetetlen nemet mondani valami édesre? Az édességvágy mögött gyakran hétköznapi testi és lelki okok állnak – és nem feltétlenül az akaraterő a probléma.
Egy kutatás szerint a flavonoidokban gazdag narancslé kedvezően hathat a depressziós tünetekre és a bélrendszer állapotára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy pohár gyümölcslé biztosan megelőzi a depressziót – az eredmények óvatosabban értelmezhetők.
Sokáig a fogyókúrák első számú ellenségének számított a kenyér, pedig önmagában nem ez az étel felelős a pluszkilókért. A döntő inkább az, milyen kenyeret választunk, mennyit eszünk belőle, és mi kerül mellé a tányérra.
Számos növényben is megtalálható a kvercetin, amely a kutatások szerint segíthet megvédeni a hasnyálmirigy béta-sejtjeit.
Ennek a vitaminnak a kutatások szerint a vércukorszint szabályozásában is lehet szerepe.
A hal alapvetően egészséges étel, a füstölés során azonban olyan vegyületek is keletkezhetnek, amelyek nagy mennyiségben aggodalomra adhatnak okot.
Az alma nem véletlenül számít az egészséges étrend egyik alapdarabjának: kutatások szerint rendszeres fogyasztása a szív- és érrendszernek is kedvezhet.
Az uborka nemcsak könnyű nyári köret: magas víztartalma, alacsony energiatartalma és értékes mikrotápanyagai miatt mindennap helyet kaphat az étrendben.
Csodát azonban önmagában nem tesz – inkább egy kiegyensúlyozott étrend egyszerű, frissítő és meglepően hasznos része lehet.
Intenzív zöld színe és karakteres, diós íze miatt a tökmagolaj már önmagában különleges, az interneten azonban ennél jóval többet ígérnek neki: szívvédő, prosztatavédő és szinte mindenre jó csodaszerként is emlegetik.
A ráncok nem egyik napról a másikra jelennek meg: a bőr öregedése hosszú évek alatt zajló biológiai folyamat, amelyre a génjeink mellett a környezetünk és a szokásaink is hatnak. A jó hír, hogy bár az idő múlását nem állíthatjuk meg, a korai bőröregedésért felelős tényezők egy részét igenis befolyásolhatjuk.